Hol rejtőzöl, te zsázsa???
Azt a teremburáját, hát hiába keresgélek, csak nem akadok a nyomára.
Kanadában élő barátnőm említette a minap, hogy ő aztán olyan finomat még életében nem evett, mint a zsázsás csirke. “Az elkészítése nagyon egyszerű: egy jó csomó friss levél a hasba, sózni a csirkét és sütni, mint máskor! Nem tudom, mit csinál a zsázsa: talán varázsol!” – írta Eszter.
Nekiindultam a zsázsavadászatnak. “Alig van illata; friss levelek, itt jégben árulják” – ennyit tudtam meg még, úgyhogy kicsit utánaolvastam. A Házipatika ezt írja:
“A keresztesvirágúak családjának zsázsa nemzetségébe tartozó kerti zsázsa (Lepidium sativum) Európa-szerte ismert, termesztett, étkezésre is felhasznált növény. Számtalan néven szerepel a népnyelvben és a kertészeti irodalomban (például: salátatorma, vadmustár, szépítőfű, kányafű, kerti tormafű, kerti rézsuka, kis zsázsafű). Előfordul, hogy zsázsa néven összekeverik más hasonló növénnyel, például a vízitormával (Nastutium officiale). A hazánkban is honos kerti zsázsa az angol garden cress, a német Kresse, az orosz kressz-szalát, az olasz crescione, a szlovák zerucha siata néven ismert növénynek felel meg. Eurázsia déli, illetve Afrika északi részein az emberi történelem kezdete óta ismerték, fogyasztották mint salátának való, illetve fűszer- és főzeléknövényt. Néhány ókori szerző tanúsága szerint a rómaiak afrodiziákumként, a nemi gerjedelmet elősegítő szerként tartották számon, ami nem igazolható ugyan, de annyi bizonyos, hogy a népi gyógyászatban a későbbiekben is általános erősítő, vértisztító, vérképző, légzőszervi hurutcsökkentő hatást tulajdonítottak neki.
A friss levelek íze kellemes, enyhén csípős, kicsit a mustárra vagy a tormára emlékeztet (nem véletlenül kapta a népnyelvben az ezekkel rokon neveket), ami a benne lévő mustárolaj-glükozidának, a glükotropeolinnek köszönhető. A növény baktériumölő, ún. fitoncid anyagot is tartalmaz. Jelentős C-vitamin tartalmán (30 mg/100 g) kívül karotint, B-vitaminokat továbbá jelentős mennyiségben különböző ásványi sókat, elsősorban káliumot, kalciumot, foszfort, nátriumot, jódot és vasat tartalmaz.
A zsázsa 5-6 cm-es hajtásait, tehát a szikleveleit illetve a legelőször megjelenő 2-3 levélkéjét fogyaszthatjuk nyersen, salátákba, szendvicsek ízesítőjeként, és párolt húsok, zöldségek mellé. Mártás, leves is készíthető belőle, teának is főzik. A teljesen kifejlődött növény levelei már élvezhetetlenek, rágóssá válnak.”
Ha valaki tudja, hol lehet zsázsához jutni, könyörgöm, ossza meg velem e tudást!
Hasonló bejegyzések:
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)