Konditerem, szex, rock’n roll

Nem, nem arról van szó, amire gondolsz.

Harmadik hete diétázom, és a mérleg 3,5 kilóval kevesebbet mutat; ha majd elég bátor leszek, leírom, mennyiről kezdtem, és hova jutottam – már ha eljutok a kívánt célig…

A diéta mellett rendszeresen sportolok, ezt háromféleképpen oldom meg:

1. Hetente háromszor (vagy kétszer) konditerembe megyek. Itt egyelőre a következő edzésprogramot hajtom végre: fél óra gyaloglás, olyan fokozaton, hogy a pulzusom 120 és 130 között legyen. Állítólag ebben a sávban leghatékonyabb a zsírégetés. Aztán 20 perc az elliptikus gépen, ami átmenet a gyaloglás és a biciklizés között, kíméli a térdet, ami nálam nagyon fontos szempont. Ezután a lépcsőzőgépet veszem célba, hát, itt még 5 percnél többet nem bírtam…. Végül némi kis átmozgatás egy olyan szerkezeten, aminek a nevét ugyan nem tudom, de a lényege, hogy ráállok, megkapaszkodom; amin állok, azt forgatom jobbra-balra, és ezzel igénybe veszek elég sok izmot szerte a testemen. Visszaslattyogok még a futógéphez egy tízperces levezető sétára, és huss, több mint egy óra elröppent…

Ami elveszi a kedvemet: a teremben valami román zenecsatorna ordít folyamatosan (oké, lehalkítom), amin ismert, mondhatni világhírű együttesek, énekesek klipjeit adják. Mint az MTV, gondolom, csak azért ez megy, mert ingyenes. Szóval, megdöbbentő, hogy csöpög, ragad, folyik ez az egész műfaj a tömény szextől – és ezeket fiatalok nézik. Gátlástalanul és gusztustalanul jelenítik meg a durva – nem is tudom, minek nevezzem, az egész olyan állatias – párosodást? Fénylő testek vonaglanak, mint a kígyók valami terráriumban, az embernek az az érzése, light pornót lát, rettenetes tuc-tuccal aláfestve. Ne is csodálkozzunk hát az ifjúság erkölcsi állapotán…

2. Callanetics. Hihetetlenül jó, rendkívül hatásos, sokszor műveltem már hosszabb ideig, tényleg óriási. Egy baja van: úgy meg lehet unni a gyakorlatsort, hogy az ember egy idő után már a gondolatától is irtózik. De az eredmények magukért beszélnek. Próbálom végigcsinálni az egyórás programot legalább hetente kétszer, itthon.

3. Több séta. Szándékosan kevesebbet használom az autót, többet gyalogolok. Ha más mozgásforma nem jut egy napra, legalább negyedóra intenzív gyaloglás legyen.

És hogy valami gasztro is szerepeljen: álljon itt a kedvenc salátám receptje. A hozzávalók variálhatóak, ám három dolog stabil: a balzsamecet, a tökmagolaj és a pirított magok. A legutóbbi verzió így nézett ki:

Két marék rucola összetépkedve, fél kaliforniai vagy kápiapaprika apróra vágva, 4 cherryparadicsom felkarikázva, egy szál újhagyma szintén karikákra vágva – ez volt az alap. Erre raktam két kanál Cottage cheese-t, ugyanennyi natúr joghurtot, egy kis feta sajtot, sót borsot. Kevés balzsamecetet, és épp egy kicsi tökmagolajat öntöttem rá, majd reszeltem rá némi Grana Padano sajtot. És végül: száraz serpenyőben egy perc alatt megpirítottam másfél marék magkeveréket (volt benne tök-, napraforgó- és fenyőmag), majd a salátára öntöttem.

A magok pattogva beszélgetni kezdtek, vicces volt így enni, fel is figyelt rá a sáskahad, aztán odaálltak nekem sorba, hogy adjak már egy falatot…