Ha valaki képes arra, hogy jól szervezze bevásárlásait, hetente több órát is megspórolhat magának vele. Ez így leírva rettentő bölcs és logikus. Már csak a gyakorlatba kell átültetni, hogy például: bepötyögünk a számítógépünkbe egy listát (excel-táblázatot), amelyen szerepel mindaz, amit vásárolni szoktunk, olyan sorrendben, ahogy a boltban haladunk a sorok között. Amikor komolyabb beásárló-turnéra indulunk, kinyomtatjuk a listát, majd beírogatjuk, miből mennyit szeretnénk venni. Már csak az a fontos, hogy ne hagyjuk otthon a papírt.
A bevásárlás terén amúgy is egyre fontosabb, hogy tudatosak legyünk.
Ki akar mérget enni? Naná, hogy senki, leszámítva a suicid hajlamú egyéneket. És mégis, hányan veszünk mérgeket? És vajon, csak úgy saccra, mennyit?
A tudatos vásárló tehát nyitott szemmel jár, és folyton bogarássza a zacskók, dobozok, feliratok apró betűs szakaszait. Sajnos, ez a faj még nem elég elterjedt. Felmérések szerint a magyar átlag vásárló alapvetően árérzékeny, és kevésbé gondolja végig vásárlási és fogyasztási szokásai következményeit. Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy még mindig rengeteg csokimikulásnak titulált bevonómasszát lehet eladni így tél elején.
Persze, ami a minőséget illeti, az ár nem feltétlenül igazít el bennünket ebben a kérdésben. Nem biztos, hogy jobb attól valami, hogy drágább, de az olcsóság számos esetben tényleg gyatra minőséget takar. Ezért kell alaposan megvizsgálni a termékeken található leírást, hogy nagyjából fogalmunk legyen arról, mi kerül a kosarunkba. Nem minden adalékanyag maga a Sátán, járjunk utána, hogy a rejtélyes megnevezések mit takarnak, aztán döntsünk belátásunk szerint. Legyünk kritikusak; a gyakran használt termékek esetében szánjuk rá az időt, vizsgáljuk meg valamennyi konkurens ajánlatot, és úgy döntsük el, hogy melyik nyújtja számunkra a legjobb ár/érték arányt, de mérlegelésünknél az se legyen utolsó szempont, hogy hazai, vagy külföldi áruról van szó.
Friss áru vásárlásakor nézzük meg alaposan a terméket: zöldség, gyümölcs esetében azt, van-e rajta benyomódás, barna folt, sérülés. A szezonális termékek, primőr áruk különösen frissek, ezért több vitamint tartalmaznak. Azon élelmiszerek, amelyek nem a nekik megfelelő termesztési időben kerülnek asztalunkra drágábbak és sokszor nem olyan ízletesek. Fogyasszunk lehetőleg mindent a maga idejében. Érdeklődjünk a zöldségesnél, hogy honnét származik a termék. Csomagolt hús- és tejtermékeknél, tojásnál soha ne felejtsük el megnézni a lejáratot. Legjobb, ha olyan kereskedőnél vásárolunk, akiben megbízunk. Száraz élelmiszerek esetében rendszeresen – úgy háromhavonta – vizsgáljuk át otthoni készletünket is és szortírozzuk ki a már valóban lejárt szavatosságú termékeket. Ne feledjük el, hogy fűszerek szavatossága is lejárhat, és akkor már nem ízesítenek úgy, ahogy azt megszoktuk.
Sokan részesítik előnyben a biotermékeket, amelyek minősítése jobb minőséget garantál, így egészségesebb. A biotermék szinonimája az ökológiai termék kifejezésnek, azt jelenti, hogy az adott áru vegyszermentesen előállított alapanyagok felhasználásával készült, illetve a termesztés során csak biológiailag lebomló vagy természetes szerek használtak. Az előállítás során tilos génmanipulált szervezeteket vagy azok származékait felhasználni. Növények esetében az is feltétel, hogy a föld, amelyben az alapanyagokat termesztették, már legalább három éve nem volt vegyszerrel kezelve. Az állatok megfelelő tartás mellett bio takarmányt kapnak, és lehetőleg kerülik antibiotikum adását. A legszigorúbb ellenőrzések garantálják, hogy a „bio” minősítéssel rendelkező termékek a minősítéshez szükséges szigorú feltételeknek megfelelnek. Ügyeljünk vásárlásnál arra, hogy a „bio” vagy „öko” megjelölésű termék valóban bio, azaz bio termelőtől vagy ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik, szerepel a terméken az ellenőrző szervezet neve és kódszáma (pl. HU-ÖKO 01), esetleg logója, összetétele részletezve van, benne az is, ha valami nem bio.
Ne legyünk azért teljesen elfogultak, attól, hogy valami bio, még nem biztos, hogy egészséges: tartalmazhat túl sok cukrot, zsíradékot… 
Érdemes odafigyelnünk a Fair Trade emblémával ellátott termékekre. A Fair Trade (magyarul: méltányos kereskedelem) mozgalom fő célja, hogy a termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért. Szemléltetésül: a kávé az ültetvénytől a bolti polcig tartó út során kb. 150-szer (!) cserél gazdát. Ha megiszunk egy capuccino-t egy kávézóban 300 forintért, abból jó esetben is csak 9 forintot látott a termelő. A Fair Trade emblémával ellátott termékek esetében garantálják, hogy a termék előállításánál betartottak bizonyos feltételeket, törvényes minimálbért biztosítanak a dolgozóknak, tiltják kényszer- és gyermekmunkát, betartják a munkajogi minimális előírásokat, kiiktatják a nemzetközi közvetítő kereskedelmet.
Mégegy szempont környezetünk megóvása: kerüljük a felesleges csomagolóanyagba csomagolt termékek vásárlást. Részesítsük előnyben a nem műanyag burkolattal rendelkező élelmiszereket, mivel ma már kutatási eredmények bizonyítják, hogy a műanyagból szervezetünkre káros anyagok oldódnak ki. Rendszeresítsünk kézitáskánkba mosható vászontáskát, akkor nem vagyunk ráutalva az üzletekben vásárolható nejlontáskákra – vajon mennyi pénzt dobunk ki évente ezekre? Lehetőleg visszaváltható üvegű italokat vegyünk, a hulladékot pedig gyűjtsük szelektíven.
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: