Odavagyok a jó tartalmas levesekért. Annyira, hogy ha ebédre nincs más, nekem elég. Csak akkor legyen sok.
Azért, ha választhatok, inkább bögréből, fotelba kucorodva, valami kis filmet nézve, vagy épp magam elé bambulva szeretem kanalazgatni sűrű lét, eszegetni a finom zöldségeket, tésztát…
Régóta izgatta a fantáziámat a csicseriborsó.
Méginkább felkeltette érdeklődésemet, amikor az igazi sólet receptjét kutattam. S bár ehhez végülis nem kellett, úgy érzetem, a közeljövőben muszáj lesz készítenem belőle valamit.
És akkor kezembe akadt Jamie Oliver “A pucér szakács” című könyve, amelynek 27. oldalán oldalán ott díszeleg ez a gyönyörűség, a póréhagymás csicseriborsóleves.
Ő a következő hozzávalókat adja meg:
350 g éjszakára beáztatott csicseriborsó
1 közepes hámozott krumpli
5 közepes póréhagyma
1 evőkanl olívaolaj, diónyi vaj
2 gerezd finomra aprított fokhagyma
só, frissen őrölt fekete bors
9 dl csirke- vagy zöldségalaplé
reszelt parmezán sajt
extraszűz olívaolaj
Ettől annyiban tértem el, hogy az öt póréhagymát kicsit soknak találtam, hármat használtam fel. Továbbá, az előző napról maradt húslevessel öntöttem fel a zöldséget, de nem esküszöm meg rá, hogy 9 dl volt… Hiányoltam a füstölt ízt, ezért a vége felé nagyon apróra vágott füstölt sonkát adtam hozzá.
Tehát, előző este beáztattam a csicseriborsót a kuktába, aztán másnap délelőtt lecseréltem a vizét, mellédobtam azt a krumplit, és főztem. Fél órát pöszörögtettem, aztán lekapcsoltam alatta a gázt, és optimistán várakoztam.
De azért addig is megtisztítottam, és felvágtam a póréhagymát, és az olívaolajon és vajon pirítgattam a fokhagymával együtt. Kinyitottam a kuktát, és rájöttem, hogy nem elég puha a csicseriborsó. Úgyhogy még főztem egy ideig, addig a póréhagymás cuccot parkolópályára állítottam, és pihenésképpen nekiálltam sztrapacskát készíteni (amit majd később posztolok).
Amikor jónak találtam, leszűrtem, és a közben újramelegített póréhoz adtam. Összekevergettem, és felöntöttem a húslevessel.
Ezután főztem vagy egy órát, mert rájöttem, hogy a csicseriborsó még mindig nem elég puha… Közben sóztam, borsoztam, kóstolgattam… És beledobáltam az apróra vágott sonkát. Mmmm, ígéretes volt már ekkor is. A póréhagyma elég jól szétfőtt, de ez engem nem zavart, igazából így szeretem. Végül a felét leturmixoltam, és reszeltem rá egy kis Parmigiano Reggiano sajtot. J.O. tálalási javaslata: a tányérban olívaolajjal meglocsolni, újabb parmezánnal megszórni.
Nagyszerű leves. Igazi télies. Csak a csicseriborsó nem puhult meg teljesen…
______________________________________
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Ó, és gyere a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni... Csatlakozhatsz hozzám az Instagramon is.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg az alábbi gombok segítségével. Köszönöm:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: