Mai Móni

Mezítláb a hóban

Mostanában az a luxus jutott osztályrészemül, hogy vannak majdnem teljesen szabad hétvégéim. Szombaton reggel fél hatkor felkelek, összekészítem a kiszállítandó tortákat, és legkésőbb kilencre készen vagyok. Általában visszafekszem az ágyba, olvasok valami jó könyvet, közben elalszom, tizenegy körül felkelek, főzök ebédet, délután filmet nézünk… De ma úgy voltam, nem akarok végig punnyadni – főleg, hogy estére… Tovább »

Ez itt az önreklámozás helye. Velem, rólam

Mostanában egyre több blogon látom, hogy számon tartják a médiamegjelenéseiket, hol, mikor szerepeltek, és ilyenkor mindig átvillan az agyamon, hogy nekem is kéne ilyesmit csinálnom, valami összesítést, linkekkel, de aztán persze elmarad. Sokat már el is felejtettem, és ha valami újságkötegből előkerül, magam is rácsodálkozom, hogy “jé, ebben is benne voltunk”! Most kettőt mégis megörökítek… Tovább »

Temetés és esküvő

Azért ez a két esemény ritkán esik egy napra, lássuk be. Jó, az is igaz, egyiken szomorú kötelességből, másikon munkámból adódóan jártam. Eltemettük az apósomat. Sajnos, az utóbbi években volt néhány temetés a családban – hét éve elment anyósom, aztán a nagynéném, majd a nagymamám, most pedig az apósom. Anyósom temetése után a halotti tort… Tovább »

Gólyák, rajthoz!

Ha az ember lát egy egészen hihetetlenül jó fotót, szinte egyből felmerül a gondolat: á, biztos photoshop. Így aztán óriási élmény, amikor trükk, kozmetikázás és csalás nélkül alkot valaki egészen különlegeset. Bodó István oldalán látszik, hogy rendszeresen fényképez gólyákat; a csíkszeredai illetőségű úriember vicces pillanatot örökített meg az alábbi fotón. A gólyák épp egy irányba… Tovább »

Mangókrémes pohárdesszert mentazselével, avagy a smaragd románca

Emlékeztek még a Péntek Esti Bisztró Klubra? Hosszabb kihagyás után – több, mint fél éve volt az utolsó vacsoránk – újabb estre került sor, új helyszínen: a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum pincéjében, ami fantasztikus hangulatot adott ennek a kiváló eseménynek. Amikor a menü megálmodóját, Vilmost megkérdeztem, mi a koncepció, mi lesz az ételsor, hogy én mihez… Tovább »

Tervezd meg az éved!

Már tavaly is figyelmetekbe ajánlottam az Éviránytűt, amely segítségével lezárhatjuk az elmúlt évet, és kitűzhetjük céljainkat az új esztendőre. Nos, itt a folytatás: éviránytű 2015/2016! Kitölthetitek online is, akkor nem veszik el, bár én épp megtaláltam a tavalyit, és végiglapoztam – nos, van, ami pont úgy teljesült, ahogy leírtam, viszont van, ami még várat magára…. Tovább »

Intermezzo

Sajnos, az elmúlt héten mindkét számítógépünk bemondta az unalmast, maradtak a mobileszközök, de ezeken annyira nem szeretek pötyögni, hogy itt kérek elnézést a megválaszolatlan mailekért és üzenetekért. Pedig el akarom mesélni, hogy sütöttem egy esküvőre szép cupcake-eket, meg macaronokat, meg cake pop-ot, azaz sütinyalókát is készítettem. El akarom mesélni, miért vagyok haragban az idei országtortával,… Tovább »

Ember tervez, francia konyha végez

Múlt hét vége felé arra gondoltam, a hétvégén majd írok egy-két jó bejegyzést, befejezem az írásos munkáimat, megírok néhány gyártmánylapot az újabb sütikről, megcsinálom végre a HACCP kézikönyvem felülvizsgálatát, azaz bevésem a változásokat, befejezem a cikkeimet az aktuális lapzártára, aztán el is ment a vasárnap. Ja, és elmegyek a gyerekekkel anyámékhoz, mert mindkét szülőm, plusz… Tovább »

Az a hosszú asztal

Harmincéves kora után az ember egyszer csak észreveszi, hogy nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, ahova mehetne. Legalábbis erre felénk, Keszthelyen nincsenek – pontosabban eddig nem voltak – olyan közösségi terek, amelyek a korunkbeliek (jó, mi már negyvenesek vagyunk) számára kulturált szórakozási lehetőséget nyújtanának. Mit értek szórakozás alatt? Például… Tovább »

Ha nem akarod elfelejteni, írd le!

Mielőtt elkezdeném részletesen ismertetni cukormentes életünket (mert most már ez következik hétfőtől, ígérem, méghozzá receptekkel), azt akartam még mondani, hogy olyan sok minden történt, amit egyszerűen nem volt már időm/erőm/kedvem leírni, és amit már csak ezért is fontos lenne, vagy lett volna megörökítenem, hogy ne merüljön a feledés homályába. Amikor a gyerekeim kicsi korukban valami… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!