Mai Móni

Ki mivel bánik…

Bogyó, a kutyánk beteg lett. Élete elmúlt négy és fél évében ilyen tartósan nem tapasztaltunk nála ekkora fokú kedvetlenséget, elhúzódott mindenkitől, búsan vakarózott, úgyhogy kihívtuk az állatorvost. A dokink csúcs. Amint megtudtuk, általános tulajdonsága, hogy gyakorlatilag bárhol azonnal otthon érzi magát, így aztán meg sem lepődtem, második látogatása alkalmával, amikor a kis cukrászüzemembe is benézett… Tovább »

Lagotto DIY

Ritkán fordul elő velem, hogy megszólítok más kutyásokat, de ma ezt tettem: megláttam ugyanis egy fiatal lánynál egy szakasztott ugyanolyan kutyát, mint a mi Bogyónk. Ugyanolyan uszkárhajas fej, szürke uszkárszőr, felkunkorodó farok, lelógó fülek. Jé, mondtam Zsófinak, nézd, ez tuti, hogy a Bogyó tesója! Ő is helyeselt, hogy tényleg, ugyanúgy néz ki, és egy hirtelen… Tovább »

Bogyó haragszik rám

Nem esett mostanában szó kedvenc ebünkről, Bogyóról, aki lassan negyedik életévét tölti be, így aztán egészen komolyan felnőtt korba ért. Jöttek is a fiúk félévente, ahogy kell, de mindig megúsztuk. Bár voltak necces tüzelési időszakok, amikor azt hittük, most aztán lesz szaporulat, mert a hölgyike minden igyekezetünk ellenére megszökött, és fél óra múlva tért csak… Tovább »

Zsolti vadászni ment

Tegnap itt aludt nálunk nagyobbik lányom barátnője, akire egyébként nagyon büszkék vagyunk, mert komoly versenysportoló, rendkívül fegyelmezett és céltudatos életet él, ami az én szememben önmagában tiszteletre méltó. Szóval, este sokáig dolgoztam, éjfélkor épp az alsó szinten levő konyhát mostam fel, és bár a mi hálószobánk a földszinten helyezkedik el, nem is terveztem, hogy az… Tovább »

Hogyan lett csincsillánk?

Ha már nem olyan régen írtam Zsófi gyászáról, nem hallgatom el az örömét sem. Amikor a Facebookon közzétettem az említett írást, többen szinte követelték, hogy pótoljuk a malacok hiányát sajátokkal, és akkor én elmondtam, hogy az a helyzet, pár nap alatt túljutott a krízisen a gyermek, a tengerimalacok meg, bármilyen aranyosak, de büdösek, így aztán… Tovább »

Zsófi gyásza

Még most is úgy veszek zöldséget, hogy egy-kettővel több legyen a szükségesnél, mert kell a malacoknak. A malacok. Nem írtam róluk, mert csak ideiglenesen állomásoztak nálunk, ám ahogy az idő telt, egyre inkább reménykedtünk, hogy maradhatnak. Tengerimalacokról van szó, a pontosság kedvéért. Legszorgalmasabb olvasóim talán emlékeznek rá, hogy nyaralt nálunk egy tengerimalac,  Sunyá, vagyis, ahogy… Tovább »

Bogyó betegsége és csodálatos gyógyulása

Ma elhatároztam, hogy reggel, első feladatként elintézem, amit nagyon utálok: elmegyek a bankba, és letudom a napok óta halogatott számlaügyet. Az összeszedetté válásomban ez is egy sarkalatos pont: le kell számolnom a halogatással. Sajnos, meglehetősen nagy affinitásom van rá (amit ma megtehetsz, az ráér holnap is), úgyhogy nem kis kihívás ez nekem. De elhatároztam, hogy… Tovább »

Bogyóról is valamit

Az utóbbi időben nem sokat szóltam házőrzőnkről, Bogyóról, aki felelőssége teljes tudatában őrködik éjjel-nappal biztonságunk felett. Akik régóta követnek, találkozhattak azzal az írásommal, amelyben még a kutyakérdésről elmélkedtem, és elmeséltem, mennyi kudarcunk volt már ilyen-olyan meggondolatlan kutyabefogadások miatt. Aztán jött 2011 karácsonya, és megérkezett Bogyó – akiről akkor még azt hittük, puli és valami keveréke,… Tovább »

Engesztelés gubával

Először az a cím jutott eszembe, hogy Kaki és guba, de úgy gondoltam, azért ez egy gasztroblogba (még ha csak ál is) nem igazán  illik, tehát némileg disztingváltam, és egy semleges verzió mellett döntöttem.A következő történt.A tegnapi vihar ideje alatt Bogyó átszökött legkedvencebb szomszédaink telkére – több járatot rendszeresített oda magának az utóbbi időben, ahol… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!