Mai Móni

Csigakeksz, szomorú történettel

Szomorú története van ennek a keksznek.

Lányom munkatársát, aki egyben barátnője is, fájó tragédia érte: 26 hetes terhesen elvetélt, elvesztette a kisbabáját. Ráadásul több előző vetélést követően, és most már mindenki nagyon bizakodó volt, hogy ez a baba élve fog megszületni.

Ráadásul, az utolsó napig a babával rendben is volt minden, erős szívhang, minden normális, aztán hirtelen megváltozott minden.

Kisfiú volt. 

Az anya, az apa gyászol. Azon túl, hogy együtt sírunk velük, mit lehet ilyenkor mondani? Bár több banális, sőt, egyenesen buta választ hallottam már az örök kérdésre – miért? -, nekem nincs szívem közhelyeket puffogtatni. Nem tudom, miért.

Mit tehetünk, ha a közvetlen környezetünkben hasonló tragédia ért valakit?

Rendkívül tapintatosan közeledjünk, és tartsuk tiszteletben a szülők gyászát – számukra a magzat elvesztése egyenlő egy már megszületett gyermek elvesztésével. Idő kell. Kinek kevesebb, kinek több idő. Törődés – együttérzés, beszélgetés, remény.

Ezt teszi a lányom is, látogatja barátnőjét, visz neki ezt-azt – most engem kért meg, hogy egy csinos fémdobozba készítsek kekszeket. Erre esett a választásom, mivel sok időm nem volt, de emlékeimben úgy élt, hogy ez – egy barátom szavaival élve – “jó kis takarmány”.

Hozzávalók:

50 dkg liszt

30 dkg vaj

20 dkg porcukor

2 tojássárga

fél cs sütőpor

csipet só

2 ek kakaópor (cukrozatlan, természetesen)

1. A lisztben elkeverjük a sütőport, a porcukrot, a csipet sót, majd hozzáadjuk a hideg vajat, és a két tenyerünk között addig morzsolgatjuk, amíg nagyjából egynemű anyagot nem kapunk. Akkor a tojássárgákat is beletesszük, és tésztává gyúrjuk.

2. Kettévesszük a tésztát, az egyikbe belegyúrjuk a kakaóport.

3. Egyforma téglalappá nyújtjuk mindkét tésztagombócot, majd egymásra helyezzük és feltekerjük. Hűtőbe tesszük fél-egy órára.

4. A rudat fél centis csigákra szeleteljük, ezeket tepsire helyezzük, nem túl közel egymáshoz, nehogy összesüljenek. Két tepsi jön ki ebből a mennyiségből.

5. 180 fokos sütőben (előmelegítettben) kb. 10 percig sütjük a kekszeket.

Van ötletetek, mivel lehet segíteni a gyászolókon? Aki átesett hasonló tragédián, neki mi segített? Minden hozzászólást hálásan köszönök. Itt, vagy a Facebook oldalon.

 

 

 

 

 

Gyertek a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni...

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Izidor Négy Kuncogó says:

    Szia Móni!

    Sajnálattal olvastam a történetet. Nekem a családállítás és kineziológus nagyon sokat segített. Ha nem hisz az ezoterikus dolgokban, akkor is érdemes megpróbálni.

    Üdv: J

  2. Adrienn Rangits Beck says:

    Kedves Móni! Nekünk nagyon nagy erőt jelentett, hogy eltemethettük őket. Érdemes utána járni, csak úgy nem adják oda, és meg sem kérdezik. Ombudsmani ajánlás van állítólag, hogy szülői kérésre kiadhatják. Nevet is kell nekik adni! És mint előhírnökökként, angyalokként érdemes velük együtt élni – persze egészséges keretek között!
    Üdvözlettel: Adrienn


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!