Mai Móni

Húsvétra

Ismerősöm ismerősének az ismerősénél jártam a minap, egy sütőt néztem meg. A háznál pizzéria működött nem olyan rég, ez kiderült a kapunál még kint lógó tábláról, nem vették le. A tulaj hátra vitt a szebb időket megért konyhába, ahova a pizzéria teraszáról jutottunk be; nos ez a terasz valami pazar. Rengeteg famunka, gyönyörű kemence, pult, bútorok, meg bent áll a fűnyíró traktor.

– Hát ez? Gyönyörű ez az egész… – mondtam döbbenve.

– Ja, jól ment, amikor ment. Ott hátul kemping volt, itt meg a pizzéria.

– És? mi történt?

– A szomszéd ház a húgoméké. Az ő udvarukról volt a bejárat. Aztán, következő szezon előtt a sógor bezárta a kaput, keresztbe állt a kocsijával a bejáróban, hogy itt aztán nem megy be senki. Hívtam a húgomat, épp külföldön dolgozott, hogy mi a helyzet. Ja, azt mondja, tudja, de hát mit csináljon. Mire megépítettem a bejárót a mi udvarunk felől – el kellett bontani egy régi garázst hozzá -, augusztus lett. Már mire nyissak ki, itt a Balatonnál? Úgyhogy így maradt. Azóta így is van.

– És a húgoddal most milyen a kapcsolat?

– Hát testvérem, köszönök neki, beszélgetek vele, mit csináljak…de ez itt tönkrement.

 

***

Ez a kis történet nagyon elgondolkodtatott engem az elmúlt napokban, miközben a csütörtökön megkezdődött vásárlási őrület közepette intéztem továbbra is szokásos napi anyagbeszerzésemet. Finoman szólva meglepett, hogy milyen hatalmas mennyiségeket vásároltak sokan, bár persze, nincs jogom ezt megítélni, hiszen ha valaki az én kocsimba pillantott bele, ott is láthatott sokat pl. mascarponéból, tejszínből, és gondolhatta, hogy na ez sem normális, mennyi sütit akarnak megzabálni két nap alatt (holott, ugye, én cukrász vagyok, ezért a sok cucc). Mindenesetre az tény, hogy sokkal többen, és sokkal többet vásároltak a szokásosnál, miközben ha megkérdeztem néhány ismerőst, hogy tudja-e, mit ünnepelünk húsvétkor, többen rávágták, hogy a nyuszit.

Mondjuk, ha valóban a nyuszit, akkor nincs is semmi probléma, nem kell elgondolkodni a keresztény értékeken, hogy hova is lett a lényeg, mert a  nyuszinak semmi köze a kereszténységhez. A húsvéthoz sem, persze.

Ha viszont valaki magáénak vallja az ünnep eredeti tartalmát, a vásárlás helyett tettekkel, vagy egyszerűen a szeretetével kifejezhetné azt.  És ha szeretetet mondunk, ne egy kedves, cirógató érzésre gondoljunk, hanem arra, amit Pál apostol írt róla (lásd lent).

Csak ennyit szerettem volna mondani.

bari
1
Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.
2
És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
3
És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
4
A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
5
Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,
6
Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
7
Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.
8
A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
9
Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
10
De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
11
Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.
12
Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem.
13
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

(Pál apostol korinthusbeliekhez írt első levele, 13. fejezet)

Gyertek a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni...

Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!