Mai Móni

Kati, Kodály és az egyszerű citromos kevert süti

Ma anyósom húga, Kati látogatott meg bennünket, aki mindig el tud kápráztatni azzal, ahogy a komolyzenéről beszél. Rajongása mély és elkötelezett, ifjúkora óta nyomon követ minden eseményt, ami ebben a világban történik. Számos tévés vetélkedőt megnyert, köztük a nyolcvanas években sugárzott “Szó, zene, kép”-et, és hosszú ideje módszeresen kutatja a hazai zenei emlékhelyeket. Könyve is jelent már meg a témában “Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye” címmel. Bizonyos időt eltöltve a társaságában az ember úgy érzi, eztán már csak komolyzenét hallgat majd, és fogadkozik magában, hogy megfoltozgatja hiányos műveltségét, mert a klasszikus zene varázslatos. Kati a youtube-on néhány kattintással számos különleges felvételt mutat, és csak csodálkozunk, hogy élhettünk úgy, hogy ezeket nem is hallottuk még?

Közben megannyi apró információval segíti a hallgatott mű megértését, vagy egy-egy zeneszerzőről mesél olyan történeteket, amelyek hallatán csak nézünk, te jó ég, honnan lehet tudni ennyi mindent? Ma történetesen Kodályról, Domingoról, és személyes jó barátjáról, Petrovics Emilről sztorizott, mi pedig hallgattuk elbűvölve.
Nem is tudom, Kodály hogyan került szóba, de mesélte róla, hogy olyan ember volt, aki küldetéstudattal élt, éppen ezért, hogy egészségét a lehető legtovább megőrizze, rengeteget sportolt: korcsolyázott, úszott, hegyet mászott, gyalogolt, és minden nap fél órát gimnasztikázott. 48 éven át élt együtt első feleségével, Emma asszonnyal, akivel a következőképpen ismerkedett meg: a hölgy tehetséges zenész volt, és összhangzattant szeretett volna tanulni, ám tanára folyton szerelmet vallott neki – ezért Emma asszony elküldte, és olyan tanárt keresett, aki biztosan nem akar majd tőle semmit. Az ifjú, szűkszavú Kodály teljesen veszélytelennek tűnt… Öt évvel később kötöttek házasságot. Emma asszony szalonjában találkozott Bartók és Kodály, és itt határozták el első népdalgyűjtő körútjukat.
Állítólag a második feleséget, Péczely Sárát is Emma szemelte ki Kodálynak saját maga utódjául, aki 40 évvel volt fiatalabb a mesternél. A fiatal nő vidámságot hozott az idős híresség életébe, hatására Kodály legendás szűkszavúsága is felengedett. Kati azt is mesélte, hogy Kodály életében nem nagyon járult hozzá ahhoz, hogy épületeket (művelődési házat) nevezzenek el róla; néhány kivételt tett csupán. Az egyik a nagykanizsai vasutas  művelődési ház volt; a kanizsai vasutasok 1954-ben keresték meg az ország legnagyobb zenei tekintélyét, hogy a ház az ő nevét viselhesse. Kodály ismerte a vasutaskórust, többször hallotta őket országos dalversenyeken, s gratulált is a karnagynak, Ketting Ferencnek. A névadáshoz aztán végül –  állítólag – azzal a feltétellel járult hozzá, hogy rendben, de ha meghallja, hogy az ő nevét viselő művelődési házban jampi zenét játszanak, vagy jampi táncot járnak, elmegy Kanizsára, és saját kezével vakarja le a  feliratot a homlokzatról…
Ilyen történeteket hallhatunk Katitól – szinte vég nélkül, bárkiről. Úgyhogy nagyon örültem, amikor azzal a kéréssel fordult hozzám, mutassam meg a blogger működését, mert most, hogy hirtelen – korkedvezménnyel – nyugdíjas lett, elhatározta, komolyzenei blogot indít; a címe. Most borítékolom, nagy siker lesz!
És hogy valami gasztro téma is legyen:

nagyon jópofa könyvet hozott nekem ajándékba, a címe: Cserepes sütemények. A szerző amolyan római tálként használja a természetes anyagú virágcserepet – micsoda ötlet!
A lényeg, hogy a cserép új legyen, nem mázas és nem lakkozott, az átmérője legalább 5 centi. Minden alkalommal forró vízbe kell áztatni, és sütőpapírral kell kibélelni a cserepet/cserepeket.
Persze, a receptek elkészíthetőek hagyományos formában, vagy tepsiben is, és most én is így sütöttem meg ezt a citromos süteményt.
Hozzávalók:
25 dkg cukor
4 tojás
csipet só
2 dl olaj
1,5 dl narancslé
0,5 dl citromlé
30 dkg liszt
1 cs sütőpor

A tetejére:
10 dkg porcukor
4 tk citromlé

Összeállítása rendkívül egyszerű. A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tojásokat habosra keverjük a cukorral, majd a felsorolás sorrendjében hozzáadjuk a többi hozzávalót. Sütőpapírral bélelt, vagy zsírozott/lisztezett közepes (26×30 cm) tepsibe öntjük a masszát, és kb. 35 perc alatt megsütjük.
Amikor kész, lehúzzuk róla a sütőpapírt, és egy tálcára tesszük. A porcukrot összekeverjük a citromlével, és elosztjuk a süti tetején. Ahogy hűl, úgy meg is szilárdul rajta.

Gyertek a Facebookra is! Beszélgetni, lájkolni, nézegetni...

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Rita says:

    Feltétlenül írd majd meg a zenei blog címét! És ha lehet, linkelj be még ilyen nagyszerű videókat! 🙂

  2. Eszti says:

    A zenei blog címe engem is nagyon érdekel. Izgatott lettem! A gyerekeknek nagyon hajkurászok ilyesmiket, és persze magam miatt is jó lesz.:)

  3. GasztroRéka says:

    A cserepes dolgot én az IKEA-ból ismertem. Ott egy bemutatón kis cserepekben sütöttek kenyeret, nagyon finom volt.:) Vigyázzatok Katira és jól jegyezzétek meg amiket mesél!;)

  4. Strugamano says:

    Élmény volt még olvasni is! Neked is Katinak is köszönet érte! A blogcím engem is érdekel!

  5. Krisztina says:

    Szia!Én a sütiről kérdeznék.Szerinted muffinformában is menne?

  6. Maimoni says:

    Rita, Eszti, kint lesz a bloglistámban is, de majd hírül is adom, ha elindul a blog!Réka, én még nem találkoztam vele eddig. Jópofa.Strugamano, köszi.:)Krisztina, persze!

  7. Asipike says:

    Nagy kedvencem Anna Netrebko és ez az ária is 🙂 Kati néni egy olyan ember akivel szívesen megismerkednék, már ahogy megláttam Kodály nevét a bejegyzésben izgatott lettem! 🙂 Diplomás ének-zene tanárként nagyon fontosnak tartanám, hogy a Kodály által képviselt értékeket minél többen megismerjék és ne merüljön feledésbe, hogy mennyire fantasztikus módszert dolgozott ki… Biztos vagyok benne, hogy Kati néni blogja a tizenévesek számára is rengeteg érdekességet és élményt fog nyújtani! 🙂

  8. kataliszt says:

    Móni biztos megengedi, hogy én is válaszoljak. Én vagyok Kati, – de nem néni! :)Móninak köszönöm ezt a bejegyzést, ha nagyrészt nem rólam szólna, azt mondanám hogy remek írás – de tényleg, nagyon szeretem Móni stílusát.Remélem, egy-két héten belül elindulhat a blogom, köszönöm mindenkinek a lelkesedést és az előlegezett bizalmat. Gerince valóban klasszikus zene lesz közérthetően, érdekesen, de tervezek más, érdekes tartalmakat is. Megpróbálom egy kicsit ráirányítani a figyelmet a klasszikus humán műveltség szépségeire és örömeire. Úgy érzem, hogy erre napjainkban igen nagy szükség van.

  9. Hugi says:

    Üdvözlöm Kati “Néni”.Nagyon várom már a blog indulását, szeretek a másik oldalról megismerni dolgokat. Móni, a süti nagyon guszta, nyammm! 🙂

  10. Maimoni says:

    Ne mondjátok neki, hogy néni, mert még a végén nem jön ide többet…!:))

  11. Kataliszt says:

    Móni, fején találtad a szöget. Kívánalom még a tegeződés is, ami amúgy is szokás ebben a netes világban. Egyébként kis blog-kezdeményembe ma este feltettem a három hete készült fényképemet, szerintem semmi nénis nincs rajta, amint itt is láthatjátok!

  12. Strugamano says:

    Kedves Kati!Induló blogod feltételen támogatójaként szeretném jelezni feléd, hogy a blogodon nem tudok kommentet hagyni, valószínűleg egy apró beállítási probléma miatt. Találtam egy idevonatkozó bejegyzést, ami már sokaknak segített. Olvasd el! http://ercsu27.blogspot.com/2010/12/meg-mindig-kommenteles.htmlSok-sok további lélekemelő blogbejegyzést kívánok magunknak blogkövetőknek, neked pedig visszajelzést, megerősítést az olvasóktól!(Nem találtam email címet hozzád, ezért itt írok.)

  13. Maimoni says:

    Strugamano, én úgy látom, többeknek is sikerült kommentelni! Csaknem a bejegyzés végén lehet rákattintani, hanem a cím alatt.

  14. Strugamano says:

    Sikerül, de nem mindenkinek. Apró beállítási probléma.

  15. Kataliszt says:

    Kedves Strugamano, próbáltam keresgélni, hogy hol érem el a “Megjegyzésűrlap elhelyezése” című menüpontot, és sehol nem találom, pedig azt hiszem, végigzongoráztam minden lehetőséget.De tényleg kaptam már néhány megjegyzést!Móni, ha Te tudod, hogy hol van, írd meg légyszíves!

  16. Kataliszt says:

    Kedves Strugamano, sikerült átállítani a blogomban a megjegyzések rovatot a javaslatod alapján. Ha ráérsz, próbáld meg légyszíves, remélem, most működni fog neked is!

  17. Strugamano says:

    Sikerült megjegyzést hagynom! 🙂 Köszönöm!

  18. Zsu says:

    Hát ez milyen vicces, Kati még az apukámmal is dolgozott együtt nagyon régen a Kanizsa TV-nél, és erre most itt hallok róla újra 😀

  19. Maimoni says:

    Igen erre szokták mondani, hogy kicsi a világ:))

  20. KaZsu says:

    Süti ügyben jöttem, és hát ez is REMEK!! Múlt vasárnap is ezt csináltam, tegnap is, bár kicsit változtatva (kis dió a liszthez, ill. narancslé helyett tej), ma szintén az eredeti recept…és hát csúcs, nagyon finom, puha. Egyetlen egy baja van, nagyon hamar elfogy! 🙂 Szóval köszi a receptet!!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!